SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

480.

[G.K.]

Kozma Ferenc írta: „Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben” című könyvében, hogy a gazdaság a következő erőforrásokból tevődik össze.

      -  Emberi erőforrás:          45 %

      - Természeti erőforrás:    15 %

      -  Fizikai tőke:                     40 %

Ez nyilván azért eltérő lehet egy-egy ország sajátosságait tekintve, mégis nagyon fontos megállapítás, hogy az emberi erőforrás háromszor többet ér, mint az összes bánya, legelő, növények, állatok, hegyek, völgyek, fák, bokrok, gyümölcsö­sök, birkanyájak. Jó en­nek a tudatában lenni. És tudták ezt akkor is, amikor Trianonban el­csatolták az ország több, mint kétharmadát. Klebelsberg Kunó ak­kori kultuszminiszter csodálatosan átlátta, hogy ha elveszítettük is majd minden termé­szeti és fizikai erőforrá­sunkat, - mert a fonto­sabbak ezek közül a határokon túlra kerül­tek – akkor az emberi erőforrás az, amivel lehet még kezdeni valamit, lehet nagyot alkotni. hogy ne omoljon össze az ország. Az emberi erőforrás megalapozása pedig az oktatásnál kezdődik, így a nemzeti jövedelem 15 %-át oktatásra fordították.

Meg is lett az eredménye. Az akkor felnövekvő generáció világszerte elismerésben részesült, örömmel fogadták a külföldön dolgozni vágyókat a világban mindenfelé.

Tudás alapú társadalom, élethosszig tartó tanulás – halljuk mostanában. Ez a felfokozott gazdasági, politikai elvárás még inkább megnöveli a magasan képzett humán erőforrás szerepét. És a Kozma Ferenc 1981-es könyvében leírtak azóta még inkább eltolódtak a HR jelentősége felé, valószínű a fizikai tőke hátrányára.

Jó ezt tudni! Megnyugtató. Mert, ha mondjuk kimegyek külföldre munkát vállalni, senki ne azt nézze, hogy egy szál gatyába jöttem, hanem azt, hogy egy másik ország gazdaságának 45 %-át hozom magammal, ami többet ér, mint az összes aranyuk vagy kőolajuk. Olyan tudást és értéket kapnak, amelybe nem kellett befektetniük, csak ingyen az ölükbe pottyan.

Ezt nyílván tudják is, de biztos örülni fognak, ha emlékeztetem rá őket.

És hogy ennek tudatában vannak - pl. Angliában -, jól mutatja az, hogy ott állami pénzekből munkaközpontokat hoztak létre a bevándorlók részére, hogy megfelelő hozzáértéssel tudják hasznosítani a külföldiről érkező munkavállalók emberi erőforrásait. A helyiek ugyanis nem csinálnak meg minden munkát, de gyakran még dolgozni sem akarnak, olyan jók a szociális juttatások. Így inkább azokból élnek, amíg lehet.

 SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

 Vas-Edény

482.

[G.K.]

Ez egy olyan szó összetétel, amit már el is felejtettük, hogy két külön szóból áll össze, és úgy használjuk, mintha egy szó lenne, mikor keresünk egy vasedény boltot.

SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

 Futás

488.

[F.K.]

A futást azért kedvelem, mert az ember friss levegőn van, másrészt a legjobb társaságban, vagyis egyedül.

(Horn Gyula)

 SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

Frissítő Szolgálat / Vízpermetkapu / Hűtőruha

481.

[Ö.K.]

Olyan szolgáltatás, mely parkban, utcá kon, vagy akár zártabb, fülledt épületekben is nyáron hideg vízper metet szórnak a leve gőbe. Mindezt olyan finomsággal, hogy az ne legyen kellemetlen, hanem élvezetesen hű sítő. Aki erre vágyik az elhalad ezen a szaka szon, aki pedig nem, az kihagyja.

Anyu valami Hűtőru hát talált ki ezzel kapcsolatban kánikulára, amit a „mamikák” fel tudnak venni nyáron és olyan érzetet ad, mintha szobahőmérsékleten lennének. 26 fokot mondott.

 SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

 Tudatos álmodás

487.

[Á.K.]

Este majdnem sikerült a tudatos ál­modás. Rájöttem, hogy álmodom, de annyira álmosnak éreztem ma­gam álmomban, hogy nem tudtam nyitva tartani a szemem. Ami­kor pedig nem ezzel küszködtem, akkor szo­kás szerint nem tudtam eldönteni, hogy mit kezdjek a nagy lehető­séggel. Hívjak ide egy szép lányt, de kit, me­lyiket? Ezzel a tököléssel mindig elrontom. A repülés is egy nagy élmény, bár még csak egyszer volt benne részem katonaság idején, arról minden tudatos álmodó áradozik.

2007. július 15.

 SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

  Marilyn Zsuzsa

483.

[P.K.]

A mozdulatlan Marilyn Manson: Koncz Zsuzsa

 SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

 Az utca, mint reklámszíntér

484. 

[Ö.K.] 

Kisebb ajándékok osztogatása. Gyakran találkozni ilyennel Pesten. Hostessek osztogatnak apró rágcsálniva lót, meglepetést, ezzel népszerűsítve a megbízót, akinek vagy a termékéről van szó, vagy a csomagoláson van a hirdetése. Kevés emberhez jut el, de hatékony módszer. Megvan a személyes kontaktus és a vizuális élmény. A Westendnél kaptam pl. egy kis masnis papírdobozkát, benne marcipán golyóval, bizalombank.hu volt a diszkrét felirat rajta. Máshol a Bertolli öltöztetett be lányokat zöldségeknek, akik na­gyobb kereszteződések négy pontján ketted magukkal osz togattak paprikát, padlizsánt, cukkunit, fokhagymát, melyeken Bertolli címke volt. Ilyen ajándékozást le het akár Kinder-figu rákkal is csinálni. Mikor Battán annakidején két napig volt egy kinder-figura gyűjtő ember, a gyerekek zacskószám vitték a figurákat és fillérekért adták el. Ezeket aztán be lehet rakni kis dobozkákba, és egy olcsó jó reklám, főleg ha te magad állsz ki az utcára és adod az emberi erőforrásodat mellé!

SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

Mit tegyünk, ha levágjuk az ujjunkat?

507.

A levágott ujjat betesszük egy zacskóba és lezárjuk, ezt pedig egy másik zacskóba, amelyben jég van. A zacskó azért kell a jég vagy a hűtött dolgok közé, mert a kiolvadó dolgok tönkretennék az ujjat. A lényeg, hogy a levágott testrész 0 és 5 fok között legyen. Így lehet menni vele a kórházba, hogy visszavarrják. Már csak a vizitdíjat kell kifizetned, a tajkártyádat keresgélned és az előtted várakozó 15 nyugdíjast kivárnod. Mire sorra kerülsz közlik veled, hogy itt nem vállalnak ilyen beavatkozást, menj át egy másik kórházba. A másikban közlik, hogy nem tartozol abba régióba, ezért átküldenek egy harmadikba. Végre itt is sorra kerülsz a háziorvos letol, miért nem a sebészetre mentél, a sebész pedig röntgenre küld, és ha megvannak a leletek, még talán vissza is varrja, de csak azért, mert neki már nincs szíve tovább küldeni, mert akkor már tényleg üszkösödne a visszavarrt ujjad.

SZÁMOZOTT TÖRTÉNETEK

Hitel

  711.

  [G.K.]

„Zongorán?!” - kérdez vissza meglepetten az édesapa a legújabb hitelreklámban, mikor kislánya tanárnője megjegyzi, hogy a gyermek szépen halad zenei tanulmányaiban és gyakorolhatna otthon is.

Nem rossz ötlet, azonban csodálkozom rajta, hogy még mindig mennek ilyen és ehhez hasonló reklámok. Akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az új világgazdasági válságot éppen a bankok mértéktelen lakossági célra kölcsönzött hitelei okozták. Alapvető volna ezeknek a reklámoknak a betiltása, ahogy ma már cigarettát sem lehet reklámozni. Ehelyett azonban a bankok tovább ostromolják a fogyasztói szemléletű társadalmat, hátha akadnak még néhányan, akik bedőlnek a cselnek és eladósítják magukat és családjukat, - esetleg úgy, hogy zongorát vesznek gyermeküknek.

A bankok pedig áldásos tevékenységükért nemhogy dorgálást, hanem milliárdos állami és Uniós segélyeket kapnak, amit aztán, - mint Amerikában láthattuk – szétosztanak vezetőik között jutalom gyanánt.

Ha Széchenyi látta volna a következményeket, biztosan mást is írt volna a Hitelről.